RSS

Elraktározott város I.

installáció, 2007

Pintér Sonja Kortárs Galéria

A munka az emlékezet mint raktár metaforából kiindulva próbálta körüljárni a tér szubjektív feldolgozásának, megőrzésének, belső átalakításának, ˝átépítésének˝, majd elfelejtésének folyamatát. Három különböző módon jelenítette meg ugyanazt a témát: a Budapest VIII. kerületében lebontásra ítélt épületek képe az első teremben felszabdalt és könyvalakú fadarabokra ragasztott fényképeken jelent meg, a második teremben ugyanilyen méretű, de üres faelemekre vetített mozgóképeken, a harmadik teremben pedig három festményen.

Az első szobában a látogatók szabadon rendezhették el egy hosszú polcon a fakönyveket, amelyek így sajátos konstellációkban állították ismét össze a házsor szétvágott részleteit. A padlón is hevertek faelemek, amelyekből mindenki kiemelhette azokat a darabokat, amelyeket a polcon szeretett volna látni, a polcról pedig természetesen bárki levehette az előzőleg odahelyezett példányokat.

A másik szobában, éppen szemközt az előbbi polccal, egy másik, hasonló darabon hasonló faelemek hevertek, de ezek nem hordoztak eredendően képeket: azok csupán a néhány perces videóból vetültek rájuk. A felvétel különböző napszakokban mutatta a lebontás előtt álló, már kiürített házakat, a város mindennapi zajaival kísérve. A faelemek itt is szabadon elmozdíthatóak voltak, de mivel a projektorból is szüntelenül változó képek hullottak rájuk, a fakönyvek által kiemelt részletek emberi közbeavatkozás nélkül is folyamatosan alakultak.

A három festmény mindegyike kis szektorokra bontva többször mutatta a házak képét, hol messzebbről, hol közelebbről, hol élesen, hol bizonytalanodó részletekkel, absztrahálódó elemekkel. A három kép között is el-elcsúsztak, eltolódtak, átléptek egyes szekvenciák, ugyanakkor a vásznak egyre nagyobb felülete került letörlésre, átfestésre, vagy maradt üresen.   

101012679
 
201012679
 
301012679
 
401012679
 
501012679
 
601012679
 
701012679
 
801012679